Na szóval ma fontos témáról fogok írni! Van az interneten egy nagyon látogatott blog melynek az a neve hogy nárcisz "kertész". Nem akarom reklámozni ezt a méltatlanul felkapott (index főoldalán is szerepelt már legalul) blogot de sajnos annyira tudománytalan és rengeteg téves információt tartalmaz hogy úgy érzem fontos erről néhány mondatot ejteni.

Ez a blog egy lelki eredetű zavarral az ún. Nárcisztikus személyiség zavarral foglalkozik. Mi is ez? A nárcisztikus olyan ember aki saját fontosságát eltúlozza, gyakran fantáziál korlátlan sikerről, azt gondolja egyedülálló ember akit csak a hozzá hasonlóak érthetnek meg, túlzó mértékű tiszteletet és hódolatot vár el, feljogosítottság érzése van, nincs empátiája, nagyképű magatartás jellemzi.

Na most ha ezekből öt igaz valakire azt a pszichiátria és pszichoterapeuták döntő többsége arra az emberre nárcisztikus személyiség zavarosként tekint. Na de elolvasva ezeket a tulajdonságokat melyikőnk az aki nem fedez fel önmagában is hasonló vonásokat és tulajdonságokat?

Például:

1. Saját fontosságát eltúlozza: Na most szerintem jó ha valakinek van egyfajta önbizalma

2. Gyakran fantáziál sikerről: Ki ne szoktot volna gondolni az igaz szerelemre vagy a nagy Őre? Ki ne szeretné ha sikerülne az érettségije? Vagy akár ki az aki nem vágyik boldog és elégedett életre? 

3. Egyedülállónak hiszi magát: Valahol minden ember egyedi és megismételhetetlen

4. Túlzott mértékű tiszteletet vár el: A tisztelet alap ha valaki szereti ha tisztelik azzal nincs nagy gond szerintem. A tiszteletlenség a rossz tulajdonság nem ez.

5. Feljogosítottság érzés: Ez nem tudom mit jelent

6. Nincs empátiája: Na és akkor mi van? Nem lehet mindenki Teréz anya ez még önmagában nem bűn.

7. Nagyképű magatartás: Igen ez nem jó de teszem azt ha valaki már sok mindent elért és van egyfajta belső értéke akkor miért is kellene szerénynek lennie?

Összességében elmondható tehát hogy ezek erősen szubjektív kritériumok. Bárkire ráhúzható aki egy kicsit sebzettebb vagy kompenzál nagyképű viselkedéssel. Objektív vizsgálat az ha mondjuk valakinek fáj a keresztcsonja éjszaka nyugalomban. Orvos elküldi röntgenre, vérvizsgálatra és kiderül Bechterew kórja van. Na ez objektív vizsgálat. Ilyen nincs a pszichiátriában se vérvizsgálat se MRI amely kimutatná a szorongás, vagy ebben az esetben a nárcisztikus személyiségzavar okát.

És sajnos vannak sebzett emberek nem is kevesen. Nem tudnak másképpen viselkedni ez egyfajta védekezés náluk. Ilyenek a nárcisztikus emberek is őket beskatulyázzák és sajnos sokan őket okolják a saját fogyatékosságaik és hibáikért.

Itt jön a képbe a bejegyzés elején említett "kertész" blog is. Amennyi butaságot olvastam abban a blogban és féligazságokat az valami egészen döbbenetes. Borzalmas stílusban megírt cikkek melyek a teljes fikció kategóriájába sorolhatóak. Nincs ott semmi másról szó csak bűnbakkeresésről. Nem tisztem a szerzőt bántani hiszen nem ismerem csak az írásai alapján tudok egyes következtetéseket levonni a jelleméről. Sértettséget és vak dühöt érzek a cikkeiben amiből már majdnem félszázat termelt. Az ott lévő tartalom nem használ senkinek főként nem a lelki beteg embereknek. Ott olyan szinten folyik a gyalázkodás a személyiségében gyenge emberekről hogy arra nem tudok jelzőt találni.

Kérdem én, ki lesz a következő? Az alzheimer kórosokról lesz egy blog hogy mennyi gondot és fáradtságot okoznak a családtagoknak? Vagy éppen az értelmi fogyatékosokat veszi gorcső alá a szerző hogy mennyi gondot okoznak a társadalomnak (ami természetesen nem igaz)??!

Nem tartom jó iránynak az ilyen természetű és mérhetetlenül embertelen blogok létrehozását, és főként reklámozását az index főoldalán. De hát bárki azt ír amit akar az internetre sajnos, ez van el kell fogadni de nem kötelező minden butaságot rögtön elhinni.

A blogomban mindent hitelesen leírok, elmagyarázok ha érdekes téma merül fel (például hírességek lelki betegségei előző posztban) azt leírom és nem csak a lelki beteg embereknek írok hanem mindenkinek. Az én blogom nem egy témára van felfűzve hanem arra hogy legyünk kedvesen és megértőek egymással mert hiszem hogy ettől lesz boldog és békés az ember lelke! :)

Már egy ideje foglalkoztatott a téma hogy a lélek fájdalmai mindenkit érinthetnek nemtől kortól vagyontól függetlenül így van ez a híres emberekkel is őket sem kímélik a lelki problémák, szorongások, alkoholizmus esetleg depresszió. USA-ban már eljutottak arra a szintre hogy nyíltan beszélnek a lelki bajaikról nem csak az átlagos emberek hanem a hírességek is! Ez nagy szó mondjuk Amerikában rengeteg ember jár pszichológushoz ott nem tabuként kezelik ezt a témát mint Magyarországon hanem nyíltan hangot adnak neki.

Azt gondolom nem szégyennel, lenézéssel érdemes gondolni arra ha valaki mondjuk pánikbeteg, túlzott önbizalommal rendelkezik vagy hipochonder mert ezen állapotok sokkal gyakoribbak mint gondolnánk.

Íme néhány színész, zenész, énekes vagy egyszerűen csak sztár akik nyíltan beszélnek a lelki világuk gondjairól.

1. Anna Nicole Smith: A csupasz pisztoly sorozatok sztárja, híres színésznő és szexszimbólum. Pszichológusok szerint rengeteg jegyet viselt a hisztrionikus személyiségzavarból. 2007. -ben hunyt el gyógyszermérgezésben

2. A híres labdarúgó David Beckham saját bevallása szerint kényszerbeteg (OCD) valamint függő személyiségzavarban szenved.

3. A gyönyörű és híresen szép Catherina Zeta Jones mániás depresszióban szenved azonban gyógyszerekkel rendkívül jól karban tartja magát hiszen nagyszerű színészi játékával szinte minden filmrajongót elvarázsol.

4. A világ egyik legnagyszerűbb sportembere, sportolója olimpikonja Michael Phelps figyelemhiányos hiperaktív azonban nem akadályozta meg a figyelmetlensége abban hogy egy rakás arany érmet nyerjen az olimpiákon.

5. Justin Bieber a népszerű volt tinisztár figyelemhiányos hiperaktivitásban szenved amelyre gyógyszert is kapott de az súlyos álmatlanságot, szorongást okozott nála így nem szedi. Azonban még így is hogy hátrányban van híresebb és jobb ember mint a legtöbb egészséges

6. Elton John a világ egyik leghíresebb énekese az oroszlánkirály Oscar díjas betétdalát megíró és éneklő brilliáns aranytorkú zseni evészavarban bulimiában szenvedett és rendszeresen hánytatta magát.

7. A híres énekesnő Adelet pánikbetegsége sem akadályozta meg abban hogy világraszóló sikert érjen el a blues és pop műfajain belül.

A "kertész" blogban megjelent néhány napja egy cikk mely a jéghegy témát boncolgatja. Na most ezt szeretném egy kicsit közelebbről is megvizsgálni hogy hogy is van ez!

Azt írja a kedves blogger hogy a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő egyént nem érdekli semmilyen tartalom. A nárcisztikus a blogger szerint egy dramaturg (bár itt jegyezném meg ez hogy függg össze a jéghegy hasonlattal??!) aki statisztákat alkalmaz és kényére kedvére játszik velük. Sőt még nagy pökhendien hozzá is teszi a szerző hogy a nárcisztikus szándékosan víz alatt tartja a másik fejét!

Na most hogy is van ez? A jéghegy az az óceánokban szokott előfordulni. Körülbelül 1%-a látszik a felszínen a többi a víz alatt van. A személyiség zavarban szenvedő emberek többségének pontosan az a problémája hogy már-már túl sokat megmutatnak magukból. Inkonvencionálisak és nem szeretik a képmutatást, hazugságot. Nem képeznek kivételt ez alól a dramatikus csoport tagjai sem így a nárcisztikusok is. Talán a túlságosan nagy érzékenység miatt túl korán kiadják magukat a kapcsolatban és megmutatják a sebezhető énjüket olyankor is amikor még nem jött el az ideje. Itt jön a képbe a határtartás problémája de ezt majd egy másik posztban részletesebben kifejtem.

Szóval a nárcisztikus és az összes olyan ember aki lelki bajokkal küzd nem olyan mint egy jéghegy hanem inkább egy jégtömb amit kint hagynak a napon és lassan olvad és tönkremegy. Sajnos vagy így vagy úgy de a legtöbb érzékeny lelkű ember sajnos az alkohol, drogok esetleg a szerencsejáték rabja lesz mert nem tudják kezelni a bennük belül lévő nagy fájdalmakat csak ilyen eszközökkel.

Van ugye ez a "kertész" blog. Na most ott szidják, gyalázzák a lelkileg gyenge embereket (a nárcizmus ma már szinte minden lelki zavarban megtalálható neurozis, szorongás stb). Teszem azt valaki cukorbeteg, érelmeszesedése van esetleg tele vannak a szervei daganatos áttétekkel és haldoklik ők is ugyan olyan segítségre szoruló, a bajukról nem tehető emberek mint akik szoronganak vagy éppenséggel túlzott önbizalommal palástolják a kissebrendűségi érzéseiket öntudatlanul. A fekete-fehér gondolkodás nagyon rossz dolog és sajnos semmilyen építő hatással nem rendelkezik!

Nekem apukám azt tanította hogy ha megdobnak egy nagy kővel akkor azt háláljam meg úgy hogy adok egy csokoládét annak aki megdobott. Ezen elv szerint élem az életemet és nem hiába tartok ott ahol! Kívánok mindenkinek lelki békét, nyugalmat és jó közérzetet!

Akkor elkezdem írni az előző posztomban említett szélsőséges blogon található bejegyzések javítását. Nem célom az hogy bármit is ledegradáljak de úgy érzem rengeteg rossz és káros információ kering a neten amit érdemes kijavítani, közelebbről is megvizsgálni.

Az egyik cikk a "kertész" blogon azt pedzegeti hogy a nárcisztikus azt hiszi magáról hogy Ő az egyetlen polihisztor, mindent mindenkinél jobban tud. Hogy is van ez?

Először is tisztázzuk a fogalmakat. A nárcizmus minden emberben benne van kivétel nélkül. Egészséges nárcizmus jellemzi a magas önbizalmú embereket akik reális önképet alakítottak ki magukról és asszertívan a képességeiknek megfelelően boldogulnak a világban. Azonban amikor az embert kis korában sérelmek érik vagy a személyisége megreked egy szinten melyből segítség nélkül nem tud továbblépni kialakulhat a túlzott nárcizmus. Ezt olyan emberekre alkalmazzák akik segítségre szorulnak, túlzott önbizalommal palástolják a hiányosságaikat, negatív kritikára dühösen reagálnak és a határtartással súlyos gondjaik vannak. Fontos kiemelnem hogy ez nem betegség hanem csak egy vonás ami kiválóan fejleszthető. Erről rengeteget tudna mesélni a téma nagyszerű kutatója Dr. Bánky György is javaslom a hivatalos könyvét és az interneten fellelhető interjúinak olvasását.

Mit nevezünk polihisztronak?

Olyan tudósemberekre alkalmazzák ezt akik többféle tudományterülethez is kiemelkedően értenek. Ez a nárcizmustól abszolút független téma. Az ókori görögök között kiemelkedő polihisztornak számított Arisztotelész és Platón is kétlem hogy a mai ember utálattal és megvetéssel tekintene rájuk. Sőt inkább tisztelettel mivel olyan maradandót alkottak a filozófia területén ami még manapság is párját ritkítja.

Az omniózus blogban a polihisztor fogalmát összemossa a szerző a nárcizmussal amikor a kettő nem függ össze. Mivel az előbbi egy tudós az utóbbi pedig rossz gyermekkora vagy egyéb okok miatt szakszerű segítséget igénylő embert jelöl.

Összességében tehát elmondható hogy a fogalmak keverése súlyos hiba, a cikkben lévő tartalom pedig hiányos mindenféle forrást nélkülöző hangulatkeltő tartalom ami súlyosan tudománytalan.

Az antidepressánsról való leszokásom témaköréből még annyit irnék hogy azért nem készült el több bejegyzés mert sajnos nem sikerült leszoknom róla. Vagyis hogy de! Sikerülhetett volna mivel nem szedtem majdnem öt napig. Azonban ezt követően sírva hívtam fel a kezelőorvosomat hogy kiborultam. Ő nem meglepő módon megtiltotta a letevését és újra azt mondta szedjem. Sajnos a szorongásom olyan extrém méreteket öltött hogy már szédültem napi szinten és folyamatosan hasi görcsök kínoztak ezen felül aggódtam a munkahelyen, emberekkel beszéd közben  és még sorolhatnám ez volt öt napig. Utána mikor szedtem ezek a panaszok fokozatosan megszűntek.

Most olyan mellékhatása van ennek a Brintellix nevű szemét antidepresszáns gyógyszernek hogy kiöli az érzelmeimet. Nyugodtabb vagyok de sokkal közönyösebb egy kicsit. Ja és híztam már 7 kilót a szedése alatt ami az önbizalmamat porig rombolta.

a képen látható az a gyógyszer melyet szedek naponta 10 mg-t!

Már másfél éve szedem és még ki tudja meddig kötelez rá a kezelőorvosom. Elvileg egész életemben szednem kell majd antidepresszánsokat mert a szorongásom és depresszióm olyan szintű hogy ezt megköveteli. Nélküle valószínűleg lelki roncs lennék.

Viszont a Frontin adagomat folyamatosan és fokozatosan csökkentem így végre normálisabban nem olyan fáradtan tudok lenni.Naponta két szemet szedek 0,25 mg-set ami azért már tényleg nem olyan vészes a régi 3x0,25 mg-hez képest!

Elkezdtem az elmúlt fél évben pszichoterápiba járni. A doktornőm a pszichiáterem és terapeutám is rendes, jó szakember nem mellesleg elég szexi is. Szeretek vele beszélgetni mert megnyugtat és szép kisugárzásával már önmagában gyógyító hatással van. Ő szerinte van egy kis lelki eredetű problémám is az idegrendszerieken (szorongás, depresszió F41.2 diagnózis) túl ez pedig a személyiség zavar.

Na most tudni kell hogy a személyiség zavarok rengeteg embernél előfordulnak. A legtöbb nem foglalkozik vele mert buta ahhoz is hogy észrevegye hogy Ő ilyen rossz karakterjegyekkel rendelkezik. Na szóval mikor elvégeztetett velem a terapeutám teszteket és interjút csináltatott, kikérdezett mindenről több ülésen keresztül kiderült hogy személyiség zavarom is van. De nem ijedtem meg tőle mert ez nem nagy baj hála istennek. A laikusoknak írom hogy ez olyan mint a magas vérnyomás. Sokszor nem tud róla az ember csak ha megméri és kiderül nagyon magas. A személyiség zavar is ilyen szinte népbetegség, majdnem mindenkinek van de roppant ritka az az ember aki ezt felvállalja és elmegy terapeutához hogy kezeltesse.

És van még egy dolog ami nagyon nem tetszik nekem. Két hete körülbelül az index című hirportál lehozott egy blogajánlót megtetszett a címe és rákattintottam. Abban a naiv hiszemben mentem rá hogy majd valami kertekkel foglalkozó blogban nézelődhetek szép növényeket ehelyett döbbentem ájultam majdnem el az ott olvasottakon. A blog címe nárcisz kertész na most nem a növényekről szól és főleg nem a kertészetről. A blog témája nemes egyszerűséggel a személyiség zavarban szenvedő (különös tekintettel a ma divat nárcisztikus személyiségekre) emberek pocskondiázása, negatív tulajdonságaik legjobban kidomborítása valamint a különböző dilettáns jellemzések fekete-fehér gondolkodással való megírása.

Eldöntöttem hogy na, ezt már nem. Ha senki nem emeli fel a szavát ez ellen akkor a lelki beteg emberek meg is érdemlik hogy még mindig ebben a kis országban Európa szívében meg vannak bélyegezve és kirekesztve. Amint megjelenik majd egy cikk az említett blogon azt ebben a blogban pontról pontra fogom kielemezni és kijavítom a hamisságokat és butaságokat amikkel már így is tele van az a blogocska.

Szóval egy kicsit átalakul ez a blog mert úgy érzem személyes felelősségem is hogy ne terjedjen az interneten a félinformációk, hazugságok áradata mint a lepra és hiteles valamint objektív jellemleírást kapjon a laikus olvasó az egyes betegségekről melyek lehetnek akár lelki vagy éppenséggel testi eredetűek is!

Ma egyre biztosabb lettem benne hogy igen holnap leteszem az antidepresszánsomat! Elhatároztam és szerintem meg is teszem mivel ma a maradék tablettáimat lehúztam a wc-n, így már nem is tudnák bevenni semmit se holnap! Szóval biztosra mentem. Ma nagyon bágyadt voltam nyilván azért mert bevettem ma is a gyógyszert és elálmosított. Ezen felül megint szédültem és rosszul éreztem magam. Már nagyon kíváncsi leszek a hatásokra hogy elhagyom a gyógyszeremet amit eddig már több mint egy évig szedtem. Szerintem jó döntést hoztam azonban le kell hogy írjam a pszichiáter szakorvosom nagyon óva int tőle hogy hirtelen megváljak tőle mert még mindig szorongásos tüneteket lát nálam de nem érdekel. Én megyek a fejem után és majd azt tudom mi a jó döntés ne egy vadidegen mondja meg nekem! :)

A családomtól, feleségemtől nagy erőt és támogatást kapok amit ezúton is köszönök neki. Remélem hogy gyógyszermentesen majd tudok vele lenni esténként mert már kibírhatatlan hogy nincs libidóm és nem csak engem zavar hanem szerelmemet is. Köszönöm hogy ilyen türelemmel viseltetsz irántam ilyen nehéz időszakokban is!

Tehát akkor holnaptól minden nap teszek fel írásokat a leszokásról és egy nap többször is talán könnyebb is lesz így a leszokás erről a vacakról. Bevallom férfiasan egy kicsit tartok tőle nehogy hiányozzon ez az undorító vacak mert a szorongásoldómmal rossz tapasztalataim vannak mivel a frontinomat továbbra is szedni fogom mert attól már függővé váltam sajnos hála a nagyon jó szakembereknek akik eddig kezeltek. Pont ezért akarom most letenni az antidepresszívumomat hogy ezzel ne járjak így és végre normális, teljes boldog és gyógyszermentes életet tudjak élni.

Tehát összességében akkor holnaptól nem szedem és ide rendszeresen naponta többször írom le a tapasztalataimat hogy mi volt. :)

Orvos ismerősömtől hallottam hogy a nyugtató/antidepresszáns olyan mint az árnyékoló túl nagy napsütésre az alkohol meg olyan mint a sötétítő! Viszont egyik se oldja meg a problémát azt mindig az embernek kell a saját lelkében rendet tennie. Gondoltam megosztom veletek mert jó idézet ez szerintem értékes nagyon!

Egy pár szóban leírom hogy miért is kezdem el ezt a blogot és mit is fogsz itt találni kedves olvasó!

Magamról annyit hogy harminchoz közel járó férfi vagyok, családomban jól érzem magam, ismerőseim és barátaim kollegáim között nagy megbecsülésnek örvendek és munkámban -szépségipar- is jól teljesítek!! Sajnos másfél éve közbelépett az életembe egy olyan gond aminek a megoldása már nem tűrt halasztást. Szorongtam folyamatosan és nem tudtam mitől ezen felül olyan lehangolt, depresszív tüneteim lettek. Nagyon padlóra kerültem eközben a feleségemmel is összevesztem és azt mondta menjek el szakemberhez hátha segít az idegeim csillapításában. 

Ekkor hoztam meg életem legrosszabb döntését hogy elmentem egy pszichiáter szakorvoshoz. Egy beesett arcú táskás szemű kifakult ingű öregúrhoz kerültem. Elmondtam a panaszaimat és hogy szenvedek. Empatikusan bólogatott és azt mondta van megoldás. Felírt egy bizonyos fajta antidepresszánst plussz mellé nyugtatót. Majd azt mondta hogy neurotikus vagyok és legközelebbi alkalommal hogy jobban a probléma mögé lásson felvesz egy MMPI tesztet hogy kirajzolódjanak az elakadások és javasolta hogy ha meglesz a teszt eredménye és problémát jelez forduljak plusszba még pszichológushoz. Ezután elköszöntem tőle kezet fogtam vele és mondtam hogy köszönöm a segítségét. Kontrollt elmondta mikor menjek vissza bólogattam mint egy pincsikutya és nem tudtam mi fog rám várni.

Elmentem a patikába kiváltani a gyógyszereket kb kétezer forintot húztak le rólam még úgy is hogy szakorvos írta fel a dilibogyókat. Hazamentem és bevettem az adagolás szerint mindet. És ekkor döbbentem rá hogy a nyugtató nagyon elálmosít nem jó az. Az antidepresszánsból pár nap múlva olyan mellékhatásom lett hogy nem tudtam szeretkezni a feleségemmel mert érzéketlen lett a nemi szervem. Máskor meg éjszaka felállt és úgy is maradt fél órán keresztül. Megijedtem de szedtem tovább a gyógyszereket. És nem hittem volna hogy még milyen rosszul leszek a későbbiekben

de hogy mennyire azt majd a második bejegyzésben leírom!